Olvassátok el elsőként Lili, utána pedig Gergő gondolatait a kint töltött idővel kapcsolatban! 

Lili élménybeszámolója: 

“A Salzburgban töltött idő rendkívül hamar elröppent, a workshopok többnyire gördülékenyen és minden alkalommal tartalmasan teltek ami nélkülözhetetlen volt, hisz nem sok időnk jutott átbeszélni a megannyi oldalról megközelíthető témákat, mely esetemben a környezet- és klímavédelem volt. Hamar megtapasztaltam mennyire inspiráló más meglátásait meghallgatni és együtt dolgozni, ötletelni a korombeliekkel a változás elérése érdekében. Tetszett az, hogy a workshopok vezetői figyelmesek voltak, érdeklődően hallgattak minket és partnerként tekintettek ránk, ezt középiskolásként rendkívül jó volt megélni.

Az én csapatom a környezeti problémák megvitatásakor a kereskedelmet, az energiaforrásokat és a biodiverzitást emelte ki, én az utóbbi témával kapcsolatos javaslatok kidolgozásában vettem részt. Követeléseinkben segítséget kérünk abban, hogy a biodiverzitás megőrzésének pozitív hatásai a társadalom szélesebb köreiben is ismertté váljanak, valamint abban, hogy az erdőírtás és más, nem fenntartható mezőgazdasági folyamatok szigorúan korlátozva legyenek. Annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon, fontosnak tartjuk ezen témák beépítését a középiskolások tantervébe, illetve azon tanulók jutalmazását, akik aktívan résztvesznek ezen problémák megvitatásában vagy az EU Future Talks-hoz hasonló események szervezésében. Továbbá, jelentőségteljes előrelépés lenne szemünkben, ha kevésbé jó megvilágításban lennének feltüntetve az olyan termékek, melyek előállításához a természetes erőforrások végletekig való kiaknázása szükséges, ezáltal kisebb népszerűségnek örvendenének.

Én azt remélem, hogy az utolsó konferencián közvetített javaslataink célba érnek és kezdetét veszi egy olyan általunk generált változási folyamat, amely bizonyítaná, hogy a fiatalok is képesek érdemben fellépni a minket körülvevő problémák ellen.”

Gergő személyes érintettsége révén is igazán kivette részét a csapatmunkából: 

“A feladat különösen testhezálló volt, hiszen szülővárosomban baráti segítséggel is foglalkozom a témával, sőt még egy saját szervezetünk is van a Zöld Sopronért Társaság. Este városnéző kalandjátékban vettünk részt, majd egy kiváló vacsorával koronáztuk meg a napot. 

Másnap az európai parlamenti képviselők érkezése előtt még volt alkalmunk utoljára megvitatni javaslatainkat és kérdéseinket. Számomra nagyon megtisztelő volt hogy az én szavam is számított a csapatba így a képviselőkhöz is eljuthattak gondolataim közvetett módon. A politikusok kielégítő válaszokkal szolgáltak a legtöbb kérdésünkre, ha pedig nem így tették tovább konkretizálva kérdeztük őket. A korábbiakhoz hasonlóan ismét ízletes étkezéssel zárhattuk a programot. 

Bár három nap nem hosszú idő úgy érzem mégis volt alkalmunk megismerni a város és egy kicsit egymást is, valamint mindeközben Európa jövőképéről is sikeresen elmélkedtünk. Remélem hamarosan megint lesz alkalmam hasonló találkozáson, eszmecserén részt venni.”

A A környezet- és klímavédelem fontossága a fiatalok szemszögéből bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

Egy igazán intenzív 3 napon vettek részt a fiatalok! Gyere, láss be a kulisszák mögé te is!

2022. március 23. és 25. között a Pact 4 Youth Magyarország közreműködésével részt vehettem Salzburgban egy három napos nemzetközi tréningen, melyen Ausztriából, és a szomszédos országokból vettek részt 18 és 23 év közötti fiatalok a Conference on the Future of Europe program keretein belül, hogy kisebb munkacsoportokban megvitassák az Európai Unió legsürgetőbb kérdéseit. 

Az eseményen négy témakör került feldolgozásra, melyek közül én a döntéshozatali szintekkel kapcsolatos munkacsoportban vettem részt, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az Unió inkább nemzeti szinten, vagy szupranacionális szinten hozzon döntéseket a minél hatékonyabb működés érdekében. 

Az én munkacsoportom kezdetben az európai integráció történeti áttekintésével foglalkozott, annak érdekében, hogy megláthassuk azokat a történelmi hatásokat és kapcsolatokat, melyek a jelen helyzetet is alakítják, ezáltal ihletet adnak a jövőbeni megoldások alapjához. 

Az áttekintés teljesen interaktív keretek között zajlott, sokszor közösen vitattunk át egyes eseményeket, valamint voltak olyan játékos feladatok is, amelyek gondolatébresztő erővel hatottak, ezáltal elősegítették az ötletelési fázist is. 

Az első részt követően kisebb csoportokra oszlottunk, és tematikus beosztás szerint minden csoportnak ki kellett dolgoznia két fő javaslatot, melyeket utána közösen megvitattunk, és egy szavazás útján kiválasztottuk azt a három ötletet, melyet végül a plenáris ülésen is prezentáltunk. A megbeszélések végig kiváló hangulatban teltek, a csoportunk nagyon gyorsan összeszokott, és a plenáris ülésre ennek köszönhetően kész javaslatokkal tudtunk felállni, ami a gyümölcsöző közös munkánkat igazolta.

Összességében számomra felejthetetlen élmény volt a Salzburgban töltött három nap, mind közösségi, mind szakmai téren. A szervezők nagyon odafigyeltek arra, hogy a résztvevőknek legyen lehetősége egymást minél jobban megismerni, és új barátságokat kötni, és egyes barátságok még a mai napig fennmaradtak, amiért elképesztően hálás vagyok. A közösségi élmények mellett szakmai téren is sok tapasztalatot szerezhettem, és nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóként kifejezetten örültem annak, hogy ilyen sok fiatal érdeklődik aktívan az EU jövője iránt, és ez a közeg engem is inspirált arra, hogy minél tevékenyebben részt vegyek a javaslatok kidolgozásában. 

Habár már egyetemi tanulmányaim alatt sok ismeretet elsajátíthattam az Európai Unió kapcsán, a három nap folyamán is sikerült sok új tudást szereznem, és a többi résztvevő egyéni perspektívái az én nézőpontomat is formálták, más szemszögből vizsgálok ezentúl több kérdést is a jövőben. 

A rendezvény lebonyolítása is elsőrangú volt, ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, aki részt vett a szervezési feladatokban, és nagyon remélem, hogy a későbbiekben sok résztvevővel találkozhatok még valamilyen fórumon, akár már szakmai közegben.

Bakkay Levente

A A döntéshozatal fontossága Európa jövője szempontjából bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

De mi is zajlott ebben a munkacsoportban? Olvassátok el, igazán hasznos lesz!

Az Akzente Salzburg Europe Direct Center által szervezett három napos EU Future Talks rendezvényre az ausztriai Salzburgban került sor. Hat szomszédos EU-tagállam 50 fiataljának volt részvételi lehetősége, hogy megvitassák az EU jövőjét. 

“Szeretnénk, hogy a jövő generációjának hangát is meghallják!”

A konferencia során a résztvevők négy munkacsoport közül választhattak, amelyek az EU leginkább égető aktuálpolitikai kérdéseit ölelték fel.  A migráció és menekültek témakörrel foglalkozó csoport vezetője Doris Widra osztrák migráció-ügyi szakértő volt. Gyors ismerkedés után ötletbörzét tartottunk majd konkrét kéréseket fogalmaztunk meg Európa jövőjéért.

A téma kidolgozásához elengedhetetlen volt a jelenlegi jogállás ismerete és a fiatalok szakmai tudása.  A workshop első felében meghallgathattuk egy szakértői előadást az EU migrációs szabályrendszeréről. Miután megismertük a törvényi eszköztárat, rajtunk volt a sor, hogy megfogalmazzuk kéréseinket es aggályainkat a jelenleg fennálló rendszerrel szemben. Ezen ötletek kidolgozásában minden fiatal aktívan részt vett és végül demokratikus úton döntöttük el a prioritási sorrendet.

Megvitattuk azt is, hogy mit tehetünk, hogy a migrációs szabályozásokat politikailag is elfogadhatóbbá tegyük. Egyik legfontosabb szempontnak az tűnt, hogy kiemeljük, hogy a migráció önmagában nem rejt veszélyeket. Mi több, statisztikai összefüggés van egy adott ország gazdasági fejlettségi szintje és a bevándorlók iránti nyitottsága között.   Olyan kérdésekre is kiterjedt a beszélgetésünk, mint az agyelszívás, vagy az EU Blue card. Ez a kártya magasan képzett EU-n kívüli állampolgárok legális migrációját teszi lehetővé.

Mindazonáltal ugyanis nem elég, hogy megfelelő feltételeket teremtünk a bevándorláshoz, ha az EU magához vonzza a fejlődésben lévő országok képzett munkaerejét, ezen országoknak nem marad növekedési perspektívája. A migráció és bevándorlás tehát egy fontos témakör az EU jövőjével kapcsolatban, emellett gyakran használt politikai eszköz. 

A workshop végeredménye a bal oldali képen látható: témák szerint csoportosítottuk a legfontosabb pontokat a rózsaszín körökben. A konkrét javaslatokat alatta a fehér alapon zöld szövegek tartalmazzák. 

A pénteki plenáris ülésre a salzburgi tartományi parlamentben került sor, ahol mind a négy munkacsoport két kérdést fogalmazhatott meg a jelenlevő négy EU-parlamenti képviselőnek. Fontos megjegyezni, hogy a képviselők a teljes politikai spektrumot reprezentálták, a jobboldaltól a zöld pártig terjedően. Ezután ígéretet tettek, hogy kérdéseinket továbbítani fogják az EU Parlamentnek.

A munka mellett jutott időnk belekóstolni az salzburgi kultúra és gasztronómia gyöngyeibe, hála nagylelkű vendéglátóinknak, akik végig készségesen a rendelkezésünkre álltak. 

A konferencia fő céljai a fiatalok közvetlen reprezentációja a döntéshozatalban és a kapcsolatteremtés. Ezen események alkalmával különböző országban élő, hasonló érdeklődésű fiatalok ismerkednek meg egymással, amelyek gyümölcsöző szakmai és személyes kapcsolatokká válhatnak az évek során. A rendezvény sikeressége vitathatatlan, ez a mondat foglalja leginkább össze a konferencia hangulatát: „Mindannyian európainak éreztük magunkat és egy közös ügyért álltunk ki, a származási országtól függetlenül.” 

Köszönöm a Pact4Youth-nak, hogy részese lehettem! 

A “Szeretnénk, hogy a jövő generációjának hangát is meghallják!” bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

Olvassátok el ti is és legközelebb csapjatok le Ti is a lehetőségre! 

A Az EU Future Talks programok hallgatói szemmel bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

A KIÁLLUNK A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGÉRT! bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

A Kiállok az értékteremtő társadalmi párbeszédért! bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

2013-ban Hollandiában szereztem alapszakos másoddiplomát, ahol a tanulmányaimban fontos szerepet játszott a fenntarthatóság témaköre. Őszintén szólva, a szintén kelet-közép-európai csoporttársaimmal akkoriban nem nagyon tudtuk, mit is jelent ez a szó, de azt éreztük, hogy a saját országainkban közel sem foglalkoznak vele annyit, mint Hollandiában. Ezután Magyarországra hazatérve kezdtem egyre inkább elmélyedni a fenntarthatóság kérdéskörében, majd 2016-ban irányult a figyelmem kifejezetten a körforgásos gazdaságra. Érdekesség, hogy a témaválasztásra az egyik fő inspirációm szintén Hollandiából érkezett, ugyanis a budapesti Holland Nagykövetség egy szakmai eseményén kezdtem el megérteni a körforgásos koncepció lényegét. A témában folytatott doktori kutatásom során több visegrádi országban is megfordultam, és továbbra is foglalkoztatott a kérdés: mikor lesz a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság itt, Európa szívében is olyan szakpolitikai és közéleti kérdés, mint ahogyan azt Hollandiában láttam? Az pedig talán már a csillagok szerencsés együttállása volt, hogy a tanulmányaim után a Holland Külügyminisztérium regionális körforgásos gazdasági szakembert keresett két helyi nagykövetségére.

Most pedig lássuk, mit is jelent a már sokat emlegetett körforgásos gazdaság: Ez a szemlélet ellenpólusként jelent meg az elmúlt 250 év iparosodására, amely során elvettük az erőforrásokat a természettől, majd a belőlük készült termékeket a használatuk után hulladékként eldobtuk. Ezt az „elvesz-termel-eldob” elven alapuló mechanizmust nevezzük lineáris gazdaságnak. Ezzel ellentétben egy körforgásos gazdaságban nincsen elvesző anyag, mindent visszaforgatunk a fogyasztási és termelési rendszereinkbe. A körforgást sokan – tévesen – mindössze a termékek anyagában történő újrahasznosításával azonosítják, amely egy meglehetősen egyszerű értelmezése a koncepciónak. A körforgásos gazdaságban elsősorban arra törekszünk, hogy minél kevesebb anyagot használjunk fel a termeléshez és fogyasztáshoz, például a tulajdonlás helyett térjünk át a megosztáson, bérlésen alapuló rendszerekre; a legyártott termékeket pedig használjuk minél tovább, gondoskodjunk a karbantartásukról. Ezek a megoldások a hulladékok keletkezésének elkerülését segítik. Végül, az utolsó opciók között jelenik meg a hulladékok újrahasznosítása, amikor egy termék már annyira elhasználódott, hogy csak az anyagát tudjuk felhasználni.

Én személyesen azért tekintek a körforgásos gazdaságra a hulladékmentességhez vezető útként, mert egyrészt nem az újrahasznosításhoz hasonló kiskapukat keresi, másrészt a fenntartható fogyasztást nem egy olyan utópisztikus fogalomként értelmezi, amellyel csak kevesen tudnak azonosulni. Hogy mit takar pontosan ez az értelmezés? Ezt fogom bemutatni a kampányom során.

Bálint körforgásos gazdasági szakértőként dolgozik a budapesti és pozsonyi Holland Nagykövetségen. Személyes ambíciója, hogy hozzájáruljon az Európai Unió körforgásos átalakításához. Azért csatlakozott a #STANDFORSOMETHING kampányhoz, hogy népszerűsítse a körforgásos gazdaság alapelveit a fiatalság körében. 

A Kiállok a Hulladékmentességért bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

Bemutatkozó cikksorozatunk keretében ma fáradhatatlan kreativitással és mindig naprakész szakmai tudással rendelkező tartalommarketing-szakértőnket, Haraszti Máriát szeretnénk bemutatni Nektek.

Marcsi senior – magyarul, angolul és németül is anyanyelvi szinten beszélő – SEO szövegíró, HubSpot okleveles tartalommarketing-szakértő, vörösdiplomás közgazdász és mesterdiplomás marketingszakértő több mint 4 éves tapasztalattal a digitális marketing területén. Kis-, közép- és nagyvállalatokkal, valamint marketingügynökségekkel folytatott sikeres együttműködései révén szinte nincs olyan téma és iparág, amit szövegíróként már ne érintett volna. De mi is az a SEO szövegírás, milyen a jó tartalommarketing és miért kell a professzionális online kommunikációra egyre nagyobb figyelmet fordítani cégvezetőként és pályakezdőként egyaránt? Interjúnkból kiderül.

Eddigi szakmai életutadat hogyan foglalnád össze röviden olvasóinknak?

Évfolyamelsőként végeztem el a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alap-, majd marketing mesterszakát angol nyelven. Már egyetem alatt is igyekeztem a gazdálkodás és a marketing több területére is rálátni és olyan neves helyeken szakmai tapasztalatot szerezni, mint pl. az EcoLife Magazin vagy a KPMG. Rövidesen felismertem, hogy a tartalommarketing az én igazi utam, amit szívvel-lélekkel tudok csinálni és ahol szenvedélyem a szakmai tudásom folyamatos bővítése, naprakészen tartása, illetve ahol anyanyelvi szintű angol és német tudásomat is napi szinten használhatom. Kis-, közép- és nagyvállalatoknál, majd neves marketingügynökségeknél helyezkedtem el tartalommarketing-szakértőként és angol-magyar-német SEO/marketing szövegíróként, jelenleg pedig szabadúszóként tevékenykedem a lehető legszínesebb ügyfélkörrel. Kitartó és mindig a legmagasabb minőséget képviselő munkámnak köszönhetően eddigi munkásságom során olyan ügyfelekkel dolgozhattam már együtt, mint a német LIDL, a Retro Jeans, a Profession.hu vagy a Digital Natives. Jelenleg pedig az a megtiszteltetés ért, hogy a Pact4Youth csapatát is erősíthetem a tartalommarketing és az angol-magyar szövegírás területein.

Egyre többet hallani a professzionális online kommunikáció jelentőségéről. Mik a trendek, mire érdemes odafigyelni cégvezetőként?

Cégvezetőként mindenképpen lépést kell tartanunk a vásárlók folyamatosan változó igényeivel. A márkákat körülölelő hatalmas zaj és a fogyasztók elképesztően megnövekedett ingerküszöbje miatt a hatékony szövegírás ma már nem ugyanazt jelenti, mint 10 évvel ezelőtt. Ma már nem elég a „csak menjen ki valami ezen a héten is Facebookra” vagy a „tegyük ki ugyanazt a szöveget webshopba a hasonló termékek alá” hozzáállás. Sőt, ma már az sem elég, ha szuperül megírunk egy szöveget, mert a Google már rengeteg egyéb dologra is figyel, ha rangsorolásról van szó.

Bátran kijelenthetjük, hogy a céltalan írogatás kora leáldozott. Helyét a precízen átgondolt tartalomstratégia, a minőségi tartalom és az empatikus szövegezés vette át. Mivel a legtöbb érdeklődő ma már először online találkozik a márkánkkal, jól meg kell gondolnunk, mit és hogyan kommunikálunk a vásárlóink felé – kiváltképp a jelenlegi krízishelyzetben.

A tartalommarketing akkor lehet sikeres, ha nyomásgyakorlás nélkül hívjuk fel az olvasók figyelmét és tereljük őket a vásárlás felé. Ha mindig értékes, érdekes és releváns információt közvetítünk, azt a célközönségünk a bizalmával hálálja meg. Ha pedig az aktuális SEO szabályokat is figyelembe vesszük, a Google algoritmusa is szeretni fogja tartalmainkat! Következésképp a konverziók növekednek, a reklámköltségeink csökkennek és egyre több hűséges vásárlónk lesz.

Egy átgondolt és precízen felépített tartalommarketing-stratégia tehát nemcsak abban segít, hogy hatékonyan megismertethessük termékeinket és szolgáltatásainkat új látogatóinkkal, hanem meglévő vásárlóink megtartását is nagymértékben elősegíti – bármilyen szektorról is legyen szó. Ezért kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a professzionális online kommunikáció jelentőségével és íratlan szabályaival.

Marketing/kreatív szövegíró mellett SEO szövegíró is vagy. Ez mit jelent?

A SEO szövegírás célja, hogy a tartalmakra fizetett hirdetés nélkül is rátaláljanak az olvasók a Google keresőben. Természetesen több tényező is befolyásolja, hogy tartalmaink hányadik helyen szerepelnek a keresőben. Ezek közül a legfontosabbakat nagyjából 3 csoportra lehet osztani:

1. Technikai SEO: technikailag mennyire működik megfelelően az oldal?
2. Off-page SEO: hány weboldal hivatkozik a mi oldalunkra és ezek az oldalak milyen minőségűek, mennyire relevánsak a téma szempontjából?
3. On-page SEO: mennyire van jól megírva a szöveg az adott kulcsszóra, témára?

A SEO szövegírás az on-page SEO része. Jó hír, hogy ha weboldalunkon a technikai és az off-page SEO rendben van és a tartalmi keresőoptimalizálásra is odafigyelünk a weboldalszövegezés vagy a blogcikkírás során, igen szép eredményeket érhetünk el! A kérdés persze, hogy mit is tartalmaz az olyan szöveg, amelyet a Google és az olvasóink is szeretnek?

A tartalmak megalkotása során a külső és belső linkek megfelelő elhelyezésétől kezdve az LSI kulcsszavak használatán át egészen a horgonyszövegek helyes megfogalmazásáig rengeteg dologra oda kell figyelni. Azonban a szövegeket túloptimalizálni sem szabad, hiszen ezzel több kárt is okozhatunk, mint hasznot. Egy jól felépített, a keresőoptimalizálás (és a helyesírás) szabályai szerint elkészített, a célközönségünk számára releváns és érdekfeszítő blogcikk viszont szinte aranyat ér. Azok a látogatók ugyanis, akik a Google-ben találnak ránk, a legtöbb esetben magas konverziós arányt mutatnak, ráadásul költséghatékony módon – ezért éri meg a SEO szövegírás.

Szerencsére számtalan online kurzus közül választhatunk, ha ezt a tudást el szeretnénk sajátítani. Ha cégvezetőként azonban se időnk, se energiánk ezzel foglalkozni (esetleg maga a szövegírás is csak plusz terhet jelent), mindenképpen kérjük professzionális SEO szövegíró segítségét tartalmaink megalkotásához.

Tartalommarketingesként/szövegíróként mi a legfőbb tanácsod a cégek számára?

Mielőtt bármit is kommunikálunk a cégünkről, ismerjük meg alaposan a célközönségünket – legyen szó vásárlókról vagy potenciális kollégákról – és legyünk mindig hitelesek! Sablonmegoldások helyett kutassunk, készítsünk perszónákat, tudjuk meg pontosan, hogy mi mozgatja a célközönségünket, milyen igényeik vannak, melyek a legfőbb vágyaik, milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Csak így tudunk olyan tartalmakat létrehozni, amelyekkel kiemelkedünk a tömegből és szíven találjuk az embereket.

Továbbá legyen tartalomtervünk! Blogcikkeinkhez például végezzünk kulcsszókutatást, készítsünk tartalomnaptárat és monitorozzuk az egyes tartalmak teljesítményét. Ha azt látjuk, hogy valami kiemelkedően jól teljesít, nyugodtan módosítsuk ennek tudatában az eredeti tervet. Az alkotói válság kiküszöbölése érdekében pedig bátran használjuk fel régebbi, jól teljesítő tartalmainkat az újabb tartalmak készítése során. Például, ha sok megosztást kapott egy néhány hónapja megosztott blogcikkünk, készítsünk belőle letölthető e-bookot vagy e-mail-kurzust. Mindemellett pedig ne feledjük, hogy a jelenlegi krízishelyzetben kulcsfontosságú, hogy a szokásosnál is többet kommunikáljunk!

A fenti tippeken kívül a tartalommarketing természetesen még számtalan egyéb lehetőséget kínál márkánk erősítésére, illetve vevőszerzésre és -megtartásra. Azonban bármit is teszünk, sose feledkezzünk meg a hiteles és őszinte kommunikációról! Csak így alakíthatunk ki lojális vevőkört, illetve így építhetjük eredményesen munkáltatói márkánkat is. Ha esetleg nem vagyunk biztosak, mit, mikor és hogyan érdemes kommunikálni, hogyan rakhatunk össze egy ütős tartalomstratégiát, illetve hogyan nyerhetjük el célközönségünk bizalmát hosszú távon, érdemes tapasztalt szövegíró segítségét kérni.

A pályakezdő fiataloknak mit tanácsolnál?

A professzionális online kommunikáció pályakezdők esetében fontosabb, mint hinnénk. A kiválasztási folyamat nagy része ugyanis ma már az online térben zajlik, sőt, kapcsolati tőkénket is jelentős mértékben építhetjük online. A pályakezdőknek ezért minden olyan online felületre és kommunikációs csatornára kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, amelyen keresztül kapcsolatba kerülhetnek potenciális munkaadóikkal.

A siker érdekében érdemes többek között mindig az adott pozíciónak megfelelő, tartalmi és vizuális szempontból is megnyerő önéletrajzot összerakni (ehhez számtalan online eszköz áll rendelkezésünkre – ilyen pl. a Novoresume), LinkedIn profilunkat folyamatosan frissíteni, a helyesírásra kiemelten figyelni, valamint a közösségimédia-oldalainkat HR-szemmel megvizsgálni, bizonyos bejegyzéseket törölni vagy nem publikusra állítani. Továbbá kövessük figyelemmel a szakterületünkkel kapcsolatos híreket, aktualitásokat, fórumokat és fogalmazzuk meg bátran véleményünket pl. LinkedIn posztok keretében. Ezzel ugyanis azt sugalljuk, minket valóban érdekel az a szakterület, ahol el szeretnénk helyezkedni és fontosnak tartjuk, hogy mindig képben legyünk az aktualitásokkal. Interjúnk végére értünk, reméljük, pályakezdőként és cégvezetőként is találtatok benne hasznos és értékes információt! Ha pedig tartalommarketinggel vagy szövegírással kapcsolatos kérdésetek van Marcsihoz, bátran tegyétek fel kommentben!

A Professzionális online kommunikáció – A siker kulcsa bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.

Globális recesszió időszakában a legtöbb cég minden költségét próbálja csökkenteni, a különböző tételeket priorizálva. A gördülékeny működéshez elengedhetetlen költségeket fenntartva, minden cég próbálja megtalálni a számára legnagyobb ráfordított költséggel, de legkevesebb rövidtávú haszonnal bíró tételeket. Az esetek döntő többségében, mérlegelve egy adott pozíció betanítási idejét, a régebbi, lojális, de még nem „elkényelmesedett” dolgozók vannak legkevésbé kitéve a leépítésnek, szemben az idősebb és legfiatalabb generációkkal. Ezen kívül a fiatal munkavállalók felvétele, különös képpen a kevés vagy munkatapasztalattal egyáltalán nem rendelkezők, jelentős problémákba ütközhet. Tehát a gyakornok költség vagy érték?

Általában a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét hosszabb ideig rontja egy általános gazdasági visszaesés. A 2008-2009-es válság után a hazai munkaerőpiac 2011-ben állt vissza a válság előtti 2008-as szintre, de amennyiben a fiatalok aktivitását nézzük, úgy ez 2 évvel tovább tartott, 2013-ban látunk hasonló aktivitási rátát:

Azért emeljük ki a foglalkoztatási aktivitást, mert fiatalok szempontjából a munkanélküliség kevésbé releváns. Így láthatjuk azt, hogy a munkaerőpiacnak milyen integráló és szívóhatása van az új generációk tekintetében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azon fiatalok számának százalékos alakulása, akik sem az oktatásba, sem a munkaerőpiacon nincsenek (őket hívjuk NEET fiataloknak – Not in education, employment or training):

Bár a diagrammon nem látszik, de 2020 második negyedévében már 15% volt a NEET fiatalok aránya, amely 4 százalékpontos növekményt jelent. A NEET fiatalokra azért fontos koncentrálnunk, mert az ő számuk mutatja igazán, hogy a munkaerőpiac mennyire nyitott az új generáció felvételére. A fentebb említett piaci folyamatok logikája mentén azonban célzottan van esély megakadályozni egy egész generáció ellehetlenedését – és így a leszakadását. Jól definiált keretek mentén, célzott munkáltatói könnyítésekkel!

Ahhoz, hogy egy munkáltató a Gyakornok2.0 keretrendszer szerinti gyakornoki helyet tudjon biztosítani egy már nem oktatásban lévő fiatalnak, az alábbi minimumköltségekkel kell számolni 3 hónap alatt:

• Minimálbérrel egyenértékű juttatás: 630.000 Ft (bruttó)

•Dedikált mentor (napi 1 óra, KSH átlagbér): 137.939 Ft (bruttó)

•Minimum 767.939 Ft munkáltatói költség keletkezik egy fiatal, nem oktatásban lévő gyakornok 3 hónapos minősített betanítási időszaka alatt

Egyesületünk Gyakornok2.0 kritériumrendszere alapján működő vállalkozások minősített gyakornoki programjait személyenként ekkora összegből lehetne teljes egészében megérteni, amellyel elismerné az adózási rendszerünk a munkáltatók ilyesfajta oktatási tevékenységét, valamint a jövőbe és társadalomba fektetett erőforrásait. Egy bevált gyakornokoknak pedig vitathatatlan szerepük van egy vállalkozás vagy egyéb munkahely gondolatmenetének és működésének frissítésében, amennyiben ezt a lehetőséget kihasználja a vezetőség. Tehát összességében a fiatal munkavállalók céltudatos és inklúzív foglalkoztatása egy ország gazdaságának innovációs, alkalmazkodó és válságálló képességét is erőteljesen növelik. Nem véletlen, hogy nagyvállalatok már évtizedek óta jól felépített „junior, trainee, onboarding” és egyéb módon nevezett programokat építettek ki, valamint hogy nyugat-európai országok a KKV szektort is erre ösztönző adózási és oktatási rendszert működtetnek.

Véleményünk szerint ez hatalmas ösztönzőként bírna ahhoz, hogy a munkaerőpiaci fejlődést fenntartható pályára állíthassák a civilekkel együttműködve a munkáltatók. Ez egyben segítene minden fiatalnak abban, hogy elkezdhesse a karrierjét és így megalapozza jövőjét.

Az alábbi videóban a vezetői kerekasztalunk tagjaival ezt beszéltük át és ezalapján készítjük az Ifjúsági Paktum nevű javaslatcsomagunkat is:

Írta: Kárász István (Pact4Youth elnök)

A A Gyakornok költség vagy érték? bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.