Globális recesszió időszakában a legtöbb cég minden költségét próbálja csökkenteni, a különböző tételeket priorizálva. A gördülékeny működéshez elengedhetetlen költségeket fenntartva, minden cég próbálja megtalálni a számára legnagyobb ráfordított költséggel, de legkevesebb rövidtávú haszonnal bíró tételeket. Az esetek döntő többségében, mérlegelve egy adott pozíció betanítási idejét, a régebbi, lojális, de még nem „elkényelmesedett” dolgozók vannak legkevésbé kitéve a leépítésnek, szemben az idősebb és legfiatalabb generációkkal. Ezen kívül a fiatal munkavállalók felvétele, különös képpen a kevés vagy munkatapasztalattal egyáltalán nem rendelkezők, jelentős problémákba ütközhet. Tehát a gyakornok költség vagy érték?
Általában a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét hosszabb ideig rontja egy általános gazdasági visszaesés. A 2008-2009-es válság után a hazai munkaerőpiac 2011-ben állt vissza a válság előtti 2008-as szintre, de amennyiben a fiatalok aktivitását nézzük, úgy ez 2 évvel tovább tartott, 2013-ban látunk hasonló aktivitási rátát:
Azért emeljük ki a foglalkoztatási aktivitást, mert fiatalok szempontjából a munkanélküliség kevésbé releváns. Így láthatjuk azt, hogy a munkaerőpiacnak milyen integráló és szívóhatása van az új generációk tekintetében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azon fiatalok számának százalékos alakulása, akik sem az oktatásba, sem a munkaerőpiacon nincsenek (őket hívjuk NEET fiataloknak – Not in education, employment or training):
Bár a diagrammon nem látszik, de 2020 második negyedévében már 15% volt a NEET fiatalok aránya, amely 4 százalékpontos növekményt jelent. A NEET fiatalokra azért fontos koncentrálnunk, mert az ő számuk mutatja igazán, hogy a munkaerőpiac mennyire nyitott az új generáció felvételére. A fentebb említett piaci folyamatok logikája mentén azonban célzottan van esély megakadályozni egy egész generáció ellehetlenedését – és így a leszakadását. Jól definiált keretek mentén, célzott munkáltatói könnyítésekkel!
Ahhoz, hogy egy munkáltató a Gyakornok2.0 keretrendszer szerinti gyakornoki helyet tudjon biztosítani egy már nem oktatásban lévő fiatalnak, az alábbi minimumköltségekkel kell számolni 3 hónap alatt:
• Minimálbérrel egyenértékű juttatás: 630.000 Ft (bruttó)
•Dedikált mentor (napi 1 óra, KSH átlagbér): 137.939 Ft (bruttó)
•Minimum 767.939 Ft munkáltatói költség keletkezik egy fiatal, nem oktatásban lévő gyakornok 3 hónapos minősített betanítási időszaka alatt
Egyesületünk Gyakornok2.0 kritériumrendszere alapján működő vállalkozások minősített gyakornoki programjait személyenként ekkora összegből lehetne teljes egészében megérteni, amellyel elismerné az adózási rendszerünk a munkáltatók ilyesfajta oktatási tevékenységét, valamint a jövőbe és társadalomba fektetett erőforrásait. Egy bevált gyakornokoknak pedig vitathatatlan szerepük van egy vállalkozás vagy egyéb munkahely gondolatmenetének és működésének frissítésében, amennyiben ezt a lehetőséget kihasználja a vezetőség. Tehát összességében a fiatal munkavállalók céltudatos és inklúzív foglalkoztatása egy ország gazdaságának innovációs, alkalmazkodó és válságálló képességét is erőteljesen növelik. Nem véletlen, hogy nagyvállalatok már évtizedek óta jól felépített „junior, trainee, onboarding” és egyéb módon nevezett programokat építettek ki, valamint hogy nyugat-európai országok a KKV szektort is erre ösztönző adózási és oktatási rendszert működtetnek.
Véleményünk szerint ez hatalmas ösztönzőként bírna ahhoz, hogy a munkaerőpiaci fejlődést fenntartható pályára állíthassák a civilekkel együttműködve a munkáltatók. Ez egyben segítene minden fiatalnak abban, hogy elkezdhesse a karrierjét és így megalapozza jövőjét.
Az alábbi videóban a vezetői kerekasztalunk tagjaival ezt beszéltük át és ezalapján készítjük az Ifjúsági Paktum nevű javaslatcsomagunkat is:
Írta: Kárász István (Pact4Youth elnök)