Szervezetünk 2020. március 3-4-én a „The NEEDs of the NEETs – Határokon átívelő generációkutatás” keretében tanulmányúton vett részt.
A résztvevő hazai szakemberek olyan szervezeteket képviseltek, mint a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Egyesülete, az Országos KID Egyesület. a CSAT Egyesület, a Szociogramm KFT, valamint a Revita Alapítvány.
A kétnapos tanulmányút célja során a meghívott szakértők az Ability Work programot ismerhették meg, amely az álláskeresőknek nyújt profi szakmai segítséget, hogy rövid, mindössze 3 hónapos idő alatt felturbózzák állásmegtartó és megszerző képességüket. A program nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is hatékony szakember utánpótlási eszközként működik. A 2018 óta működő Ability Work, svájci jó gyakorlatokra, illetve a megvalósítók két évtizedes szakmai tapasztalatára alapuló, hiánypótló projekt. Olyan módszer kialakítását célozza, amely a munkaerőpiacra nehezen integrálható célcsoportok (pl. a NEET fiatalok) intenzív, gyakorlat közbeni fejlesztésére irányul.
A programban jelenleg 24 csoport készségfejlesztése folyik három típusú közösségi műhelyben: textil-, barkács- és kreatív műhelyekben). A program megvalósítási helyszínei Debrecen és Tetétlen, ahol egy-egy napos tartózkodás keretén belül ismerkedtünk meg a helyi sajátosságokkal, a program gyakorlati működésével.
Ahogy a program megvalósítói arról beszámoltak, az Ablity Work program keretében az alábbi 10 kulcskompetencia bemeneti feltérképezése és fejlesztése történik a jelentkezők körében: ezek a felelősségvállalás, a teljesítőképesség, a stresszkezelés, a kreativitás, a folyamatátlátó képesség, a konfliktuskezelés, kritikai kompetencia, a kommunikációs képesség, az alkalmazkodó képesség, a tanulási képesség és az együttműködési képesség.
A tanulmányút helyszínein, az ott élők tapasztalata szerint, munkaerő kereslet van, csak a fiatalok „alkalmatlanok” a munkavégzésre: aminek képzettségbeli (írás-olvasáskészség, szakképzettség), és lelki eredetű magyarázata is van.
A fenti kompetenciák beazonosítása nagyban segíti, hogy a jelentkezők a számukra legmegfelelőbb irányba orientálódjanak a munkaerőpiacon. A mérések azt igazolják vissza, hogy a programban résztvevők 98%-a felismerte, hogy milyen tevékenységekben a legsikeresebb. A projektben tevékenykedő mentorok azt is elmondták, hogy a kompetenciafejlesztés mellett, legalább ugyanolyan fontos a résztvevők lelki támogatása, az érzelmi intelligencia fejlesztése, a dicséret, a csapatmunkában való jártasság megszerzése, hogy a munkavégzés emberi oldalát is fejlesszék.
A nehézségeket említve, szó volt a helyiek érdektelenségéről: pl. van olyan fiatal, aki inkább elmegy közmunkára, mert ott több fizetést kap, mint ha részt venne az ösztöndíjas képzésen. Azt hogy hosszútávon a képzés javíthatja a pénzkereseti kilátásait, sokan nem veszik figyelembe.
Volt szó a NEET fiatalok ”lebegő” attitűdjéről, vagyis arról a jelenségről, hogy a szülők által teremtett kényelmi tényezők miatt (mama hotel jelenség), a fiatalok nincsenek rákényszerülve, még a 20-as éveik elején sem, hogy végre önálló döntést hozzanak a jövőjükkel, pályaválasztásukkal kapcsolatban. A képzésen résztvevő fiatalok érzelmi intelligenciáját is fejlesztik, többek között az ilyen globális negatív társadalmi jelenségek hatékonyabb kezelése érdekében.
Az egyik speciális célcsoport a fiatalok között, a GYES-ről visszatérő anyukák, akikkel kapcsolatban azt a problémát észlelik, hogy egyfajta túlféltés jellemzi őket a gyerekükkel kapcsolatban. Napjaikat a gyerek körüli teendők köré szervezik, s nem tudnak a képzésekhez/ a munkaerőpiachoz részidőben sem kapcsolódni. A közbiztonság rosszabbodása jelent meg, mint magyarázó tényező, ezzel a problémával kapcsolatban.
A program fenntarthatóságával kapcsolatban két nehézséget említettek: az egyik, hogy évről-évre nehezebb bevonzani a küszöbszint feletti résztvevőket, hogy a csoportok indításához megfelelő létszámok alakuljanak ki. Különösen Tetétlenben jelent ez problémát, ahol jóval kisebb a merítés, mint Debrecenben.
A másik hosszú távú tervezést igénylő kérdés: a munkáltatókkal való kapcsolat, a munkáltatók érdekelté tétele, hogy használják ki ezekben a képzésekben rejlő lehetőséget. A Pact4Youth képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a munkaerő kínálat és a kereslet közötti szakadék áthidalására, épp most dolgoznak egy Integrált Platform létrehozásán, ami akár máshol is adaptálható módszer lesz a jövőben.
Az Ablity Work programra épített tanulmányút a fiatalokkal dolgozó szakemberek számára lehetővé tette, hogy kis költségigényű, hatékony technikákat ismerjenek meg, amelyet mindennapi munkájuk során ők is sikerrel alkalmazhatnak. Úgy gondoljuk nemcsak a Debrecenbe és Tetétlenbe látogatók, hanem a vendéglátóink is inspirációt, új ötleteket kaptak a projekt jövőjének tervezéséhez.
A program zárásaként a tanulmányút szervezői megköszönték a részvételt, és a hasznos gondolatokat, amelyeket a résztvevők osztottak meg velük.