2013-ban Hollandiában szereztem alapszakos másoddiplomát, ahol a tanulmányaimban fontos szerepet játszott a fenntarthatóság témaköre. Őszintén szólva, a szintén kelet-közép-európai csoporttársaimmal akkoriban nem nagyon tudtuk, mit is jelent ez a szó, de azt éreztük, hogy a saját országainkban közel sem foglalkoznak vele annyit, mint Hollandiában. Ezután Magyarországra hazatérve kezdtem egyre inkább elmélyedni a fenntarthatóság kérdéskörében, majd 2016-ban irányult a figyelmem kifejezetten a körforgásos gazdaságra. Érdekesség, hogy a témaválasztásra az egyik fő inspirációm szintén Hollandiából érkezett, ugyanis a budapesti Holland Nagykövetség egy szakmai eseményén kezdtem el megérteni a körforgásos koncepció lényegét. A témában folytatott doktori kutatásom során több visegrádi országban is megfordultam, és továbbra is foglalkoztatott a kérdés: mikor lesz a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság itt, Európa szívében is olyan szakpolitikai és közéleti kérdés, mint ahogyan azt Hollandiában láttam? Az pedig talán már a csillagok szerencsés együttállása volt, hogy a tanulmányaim után a Holland Külügyminisztérium regionális körforgásos gazdasági szakembert keresett két helyi nagykövetségére.

Most pedig lássuk, mit is jelent a már sokat emlegetett körforgásos gazdaság: Ez a szemlélet ellenpólusként jelent meg az elmúlt 250 év iparosodására, amely során elvettük az erőforrásokat a természettől, majd a belőlük készült termékeket a használatuk után hulladékként eldobtuk. Ezt az „elvesz-termel-eldob” elven alapuló mechanizmust nevezzük lineáris gazdaságnak. Ezzel ellentétben egy körforgásos gazdaságban nincsen elvesző anyag, mindent visszaforgatunk a fogyasztási és termelési rendszereinkbe. A körforgást sokan – tévesen – mindössze a termékek anyagában történő újrahasznosításával azonosítják, amely egy meglehetősen egyszerű értelmezése a koncepciónak. A körforgásos gazdaságban elsősorban arra törekszünk, hogy minél kevesebb anyagot használjunk fel a termeléshez és fogyasztáshoz, például a tulajdonlás helyett térjünk át a megosztáson, bérlésen alapuló rendszerekre; a legyártott termékeket pedig használjuk minél tovább, gondoskodjunk a karbantartásukról. Ezek a megoldások a hulladékok keletkezésének elkerülését segítik. Végül, az utolsó opciók között jelenik meg a hulladékok újrahasznosítása, amikor egy termék már annyira elhasználódott, hogy csak az anyagát tudjuk felhasználni.

Én személyesen azért tekintek a körforgásos gazdaságra a hulladékmentességhez vezető útként, mert egyrészt nem az újrahasznosításhoz hasonló kiskapukat keresi, másrészt a fenntartható fogyasztást nem egy olyan utópisztikus fogalomként értelmezi, amellyel csak kevesen tudnak azonosulni. Hogy mit takar pontosan ez az értelmezés? Ezt fogom bemutatni a kampányom során.

Bálint körforgásos gazdasági szakértőként dolgozik a budapesti és pozsonyi Holland Nagykövetségen. Személyes ambíciója, hogy hozzájáruljon az Európai Unió körforgásos átalakításához. Azért csatlakozott a #STANDFORSOMETHING kampányhoz, hogy népszerűsítse a körforgásos gazdaság alapelveit a fiatalság körében. 

A Kiállok a Hulladékmentességért bejegyzés először Pact4Youth | Célunk a fiatal munkavállalók és pályakezdők támogatása -én jelent meg.